Túrmezei Erzsébet:
Jézus új terve
 

Rámnéz a múltból kedves gyermekarcod,
míg olvasom keserű leveled.
Csalódások, veszteségek, kudarcok...
s hol a megoldás, hol a felelet?

"Életem nem sikerült... Most már mindegy!
Elvesztem... Remélni már nem lehet!"
Megint egy fájó sóhajtás... megint egy...
Szeretném most megfogni a kezedet!

Szeretnélek csöndesen átölelni,
hívni. Ne sírj! Nincs vége!  Jöjj velem.
Jöjj új kezdetre, új örömre lelni!
Jézusnál most is vár a kegyelem!

Ha nem figyelünk az Isteni tervre,
ha nem vezethet, ha eltévedünk,
és mintha már mindennek vége lenne,
ne félj neki még van terve velünk!

Új drága terve, ha bűnbánó szívvel
messze földről megérkezünk haza.
Egünkön ragyogó szivárvány ível,
s vár az új élet boldog tavasza.

Előtted újra kinyílik a holnap.
A könnyes tegnap elmúlt, vége lett.
Szívedbe újra remények dalolnak.
Jézus Krisztusnak terve van veled!