K�sz�ntelek kedves L�togat�
K�sz�ntelek oldalamon

DALOL A CSEND

K�nn ork�n �v�ltve f�kat cib�l...
Benn a sz�vemben a csend muzsik�l.
Behajtom a z�porvert ablakot,
�gy hallgatom a n�ma dallamot.
M�rt mennyd�r�gj�n tombol� tusa,
A n�ma csendnek is van ritmusa.
A mag�nyban sem vagyok egyed�l...
Az �n sz�vemben a csend heged�l.
Halk hangja a csupa �des b�s v�gasz,
S �n andalogva k�rdem, KI AZ?
Aranysz�lb�l ki sz� k�r�m mes�t,
Halk h�rokon ki pengeti kez�t?
T�n Isten sz�v�b�l rezd�l e zene?
Mintha a v�gtelens�g zengene!
�s hallgatom a messzes�gen �t,
A csendet, ezt a szent mel�di�t!

(Sikl�s J�zsef)

Orb�n Bal�zs:
A csend harcosa

Engem cs�ndre nevelt az �let,
�n mindig csendes voltam
�s ha m�ssal harcolnom kellett,
�nmagammal harcoltam.
�n nem n�ztem a j�t, a rosszat
sokszor elb�ntak velem.
S tudtam, hogy ocsm�ny a b�n,
de ocsm�nyabb az, ki b�ntelen.
�n k�rhozott vagyok,
ki b�n�t szenvedi �s ismeri,
S�lyos v�tkekkel terhes,
hogy majd megbocs�ssanak neki.
�n nem hiszek a tisztas�gban,
mert nincsen tiszta ember,
De tisztelem azt, kit az �let
felitat k�zdelemmel.
Szeretem, ki megt�rts�g�t�l
Rogyva fekszik �s hallgat
S az utols� sz� jog�n mag�hoz
ragadja majd a hatalmat.
Mert szem�ben �r�k szikra �g,
szeme t�kr�zi az eget,
Benne szikr�zik a messzes�g,
mely kibontja a f�nyeket.
Mert kit cs�ndre nevelt az �let,
annak hossz� s k�nnyes az �t.
S ha minden csat�t el is vesz�t
� nyeri meg a h�bor�t!