Orbn Balzs:
A csend harcosa
Engem csndre nevelt az let,
n mindig csendes voltam
s ha mssal harcolnom kellett,
nmagammal harcoltam.
n nem nztem a jt, a rosszat -
Sokszor elbntak velem.
S tudtam, hogy ocsmny a bn, de
Ocsmnyabb az, ki bntelen.
n krhozott vagyok, ki bnt
Szenvedi s ismeri,
Slyos vtkekkel terhes, hogy majd
Megbocsssanak neki.
n nem hiszek a tisztasgban,
Mert nincsen tiszta ember,
De tisztelem azt, kit az let
Felitat kzdelemmel.
Szeretem, ki megtrtsgtl
Rogyva fekszik s hallgat
S az utols sz jogn maghoz
Ragadja majd a hatalmat.
Mert szemben rk szikra g,
Szeme tkrzi az eget,
Benne szikrzik a messzesg,
Mely kibontja a fnyeket.
Mert kit csndre nevelt az let,
Annak hossz s knnyes az t.
S ha minden csatt el is veszt,
nyeri meg a hbort!
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
