
Hegyi Gabriella:
Emlkezem
Egy utolst lobbant
a gyertya mg
majd vgleg
elvesztette a fnyt,
mit annyira vott
kt kezem,
mit mg annyira
akart ltni szemem.
Vge! leltek t
akkor vigasztaln,
- indulni kell! - mondtk,
de n lltam a ravatalon,
hol gyertya kormos
kis csonkjt nztem,
vele halt akkor
minden emlkem.
Pici gyertym fnye
oly gynyren gett,
biztos megtetszett
odafnt az gnek,
elkrte ht tlem
hiba remegtem rte
s hullat viasz knnycseppet,
ha felnzek az gre.
Egyszer majd
jra leli kezem,
addig csak
lentrl figyelem,
de a mcsest, mi
szvemben rte g,
mr nem veheti
el tlem az g!
|
|