| 
	
		
			| 
  
 Hegyi Gabriella:
 Emlkezem
 
 Egy utolst lobbant
 a gyertya mg
 majd vgleg
 elvesztette a fnyt,
 mit annyira vott
 kt kezem,
 mit mg annyira
 akart ltni szemem.
 
 Vge! leltek t
 akkor vigasztaln,
 - indulni kell! - mondtk,
 de n lltam a ravatalon,
 hol gyertya kormos
 kis csonkjt nztem,
 vele halt akkor
 minden emlkem.
 
 Pici gyertym fnye
 oly gynyren gett,
 biztos megtetszett
 odafnt az gnek,
 elkrte ht tlem
 hiba remegtem rte
 s hullat viasz knnycseppet,
 ha felnzek az gre.
 
 Egyszer majd
 jra leli kezem,
 addig csak
 lentrl figyelem,
 de a mcsest, mi
 szvemben rte g,
 mr nem veheti
 el tlem az g!
 
 
 
 |  
	  |