  
				 
				Hegyi Gabriella: 
				Emlkezem 
				 
				Egy utolst lobbant 
				a gyertya mg 
				majd vgleg  
				elvesztette a fnyt, 
				mit annyira vott 
				kt kezem, 
				mit mg annyira 
				akart ltni szemem. 
				 
				Vge! leltek t 
				akkor vigasztaln, 
				- indulni kell! - mondtk, 
				de n lltam a ravatalon, 
				hol gyertya kormos  
				kis csonkjt nztem, 
				vele halt akkor 
				minden emlkem. 
				 
				Pici gyertym fnye 
				oly gynyren gett, 
				biztos megtetszett  
				odafnt az gnek, 
				elkrte ht tlem 
				hiba remegtem rte 
				s hullat viasz knnycseppet, 
				ha felnzek az gre. 
				 
				Egyszer majd 
				jra leli kezem, 
				addig csak 
				lentrl figyelem, 
				de a mcsest, mi 
				szvemben rte g, 
				mr nem veheti 
				el tlem az g!  
				 
				 
				  | 
		 
	
 
	  
 |