Remnyik Sndor
Kenyr helyett
"Vltoztasd a kveket kenyerekk!" -
Nem a stn szl. Millik zokogjk.
Egyetlen jajkilts a vilg,
Egyetlen kztrdel mozdulat,
Egyetlenegy roppant fenyegets.
A nyomorsg vlgyei fltt
A bosszll Isten hegyei
Feltornyosulnak irgalmatlanul,
Nem indulnak vltozni kenyerekk.
"Vltoztasd a kveket kenyerekk!"
Hallom n is a rettent igt,
Mint vgtlet, gy zuhan rem,
Szven tall, mint kv vlt kenyr.
Az letemet mostan krik szmon,
Most kveznek kv vlt kenyerekkel.
Meglljatok... nagyon bns vagyok,
De taln mgsem gy, mint hiszitek.
n nem vettem el senki kenyert,
Csak p nem tudtam kenyeret keresni,
Csak ltem, ltem, ingyen, irgalombl,
Az Isten irgalmnak hegyeit
Bebolyongtam virgot szedegetve,
Tudom, nem r most falat kenyeret
Az egsz szrazvirg-gyjtemny.
"Vltoztasd a kveket kenyerekk!" -
Mskor taln feleltem volna r,
Szltam volna: "Nem csak kenyrrel ltek!"
Most torkom, szvem egyknt elszorul,
Szdl a sz s megfullad a hang.
Csak Egy, csak Egy, csak Egy felelhet gy, -
Nem n, nem n, az nevbe se...
Testvreim, ha volna r hatalmam,
Testvreim, ha tlem fggene,
Holnap puha sziklkon pihenntek,
Kenyrhegyek nnnek szmotokra,
Hegyrisok csupa szn-kenyrbl,
Mer aranykalcsbl Alpesek...
De nincs hatalmam, - betegen bolyongok,
S mg most is virgokat keresek.
S ha mg tallok egy-egy halavnyat:
Tpeldm, hogy megmutassam-e?
Asztalotokra merjem-e belopni -
Kenyrtelen, res asztalotokra
Kenyrtelen kvilg kis virgt? -
Vagy morzsoljam szt a kezem kztt,
Mieltt brki rtekintene,
s fojtsam meg, mint gyermekt anya,
Mint bukott leny drga szgyent?
"Vltoztasd a kveket kenyerekk!"
Hegyeket vltoztatnk - nem lehet.
Kenyrtelen, kegyetlen kvilgban
Lehajtom megadssal fejemet.
Testvreim, ne knyrljetek.
Kenyrtelen, kegyetlen kvilgban,
A bosszll Isten hegyein
n nektek most is csak virgot tptem.
Zuhogj fejemre, kv vlt kenyr:
n vtkem, n vtkem, n igen nagy vtkem.
|
|